Amikor tananyagot fejlesztünk, először a tananyag tartalma
fogalmazódik meg és ezzel egyúttal elképzeljük annak vázlatát és sémáját
is. Ez a vázlat segít végig bennünket a tananyag készítésén, és
amennyiben sikereket érünk el vele, a későbbiekben is bátran
használhatjuk ezt a sablont. Nézzük mi is kell egy ilyen sablon, vagy
vázlat elkészítéséhez esetünkben.
1) Figyelem felkeltése
Mivel a tananyag olvasásának első 1 percében dől el, hogy a tanuló miként viszonyul az anyaghoz, nagyon fontos az első oldalakon felkelteni a figyelmüket. Lehet ez egy vonzó design, figyelemfelkeltő ábra, kérdés, vagy adat.
2) Irányadás
A tananyag elején ne csak felsorolásba szedjük össze a tananyag tartalmát, hanem mondjuk el a tanulónak, hogy miért is lesz ez jó neki. Hol tudja majd használni, miben fog fejlődni.
3) Tartalom feldolgozása
Az oldalakon ne csak elméleti tudáselemek szerepeljenek. Törekedjünk rá, hogy 2-3 oldalanként építsünk be valamilyen interaktivitás is, visszakérdezést a fontosabb részekre. Emeljük ki a fontos információkat, ezeket mindig tömören, érthetően fogalmazzuk meg. Amennyiben van olyan információ, amelynek elsajátítása nem kötelező, de érdekelheti a tanulót, azokat megjegyzésbe vagy külön oldalra helyezzük el.
4) Gyakorlati példák közbeiktatása
A tananyag elsajátításában nagy szerepet játszanak a példák. A fontosabb részeket támasszuk alá gyakorlati példákkal, életszerű, a szervezet életében megtörtént esetekkel. Ellenőrzés alkalmával hozzunk fel újabb, hasonló szituációkat és kérdezzünk rá, mit tenne ilyen esetben a tanuló.
5) Összefoglalás
Minden nagyobb rész végén iktassunk be egy összefoglaló oldalt, ahol strukturálva, a legfontosabb kulcsszavakat kiemelve a tanulók átismételhetik az addig tanultakat. Ehhez társíthatunk ellenőrző kérdéssort, ábrákat is.
6) További iránymutatás, biztatás
Az utolsó oldalakon adjunk meg elérhetőséget ahova a tanulok akkor fordulhatnak, ha a tananyagban szereplő esettel találkoznak. Érdemes ilyenkor az adott tananyagért felelős szakterület elérhetőségét megadni, így ide szakmai kérdésekben is bátran fordulhatnak.
Az eredeti cikket IDE kattintva találjátok.
1) Figyelem felkeltése
Mivel a tananyag olvasásának első 1 percében dől el, hogy a tanuló miként viszonyul az anyaghoz, nagyon fontos az első oldalakon felkelteni a figyelmüket. Lehet ez egy vonzó design, figyelemfelkeltő ábra, kérdés, vagy adat.
2) Irányadás
A tananyag elején ne csak felsorolásba szedjük össze a tananyag tartalmát, hanem mondjuk el a tanulónak, hogy miért is lesz ez jó neki. Hol tudja majd használni, miben fog fejlődni.
3) Tartalom feldolgozása
Az oldalakon ne csak elméleti tudáselemek szerepeljenek. Törekedjünk rá, hogy 2-3 oldalanként építsünk be valamilyen interaktivitás is, visszakérdezést a fontosabb részekre. Emeljük ki a fontos információkat, ezeket mindig tömören, érthetően fogalmazzuk meg. Amennyiben van olyan információ, amelynek elsajátítása nem kötelező, de érdekelheti a tanulót, azokat megjegyzésbe vagy külön oldalra helyezzük el.
4) Gyakorlati példák közbeiktatása
A tananyag elsajátításában nagy szerepet játszanak a példák. A fontosabb részeket támasszuk alá gyakorlati példákkal, életszerű, a szervezet életében megtörtént esetekkel. Ellenőrzés alkalmával hozzunk fel újabb, hasonló szituációkat és kérdezzünk rá, mit tenne ilyen esetben a tanuló.
5) Összefoglalás
Minden nagyobb rész végén iktassunk be egy összefoglaló oldalt, ahol strukturálva, a legfontosabb kulcsszavakat kiemelve a tanulók átismételhetik az addig tanultakat. Ehhez társíthatunk ellenőrző kérdéssort, ábrákat is.
6) További iránymutatás, biztatás
Az utolsó oldalakon adjunk meg elérhetőséget ahova a tanulok akkor fordulhatnak, ha a tananyagban szereplő esettel találkoznak. Érdemes ilyenkor az adott tananyagért felelős szakterület elérhetőségét megadni, így ide szakmai kérdésekben is bátran fordulhatnak.
Az eredeti cikket IDE kattintva találjátok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése