E-learning tippek 13.

Az eddigi tippek legtöbbször a tananyagfejlesztéssel voltak kapcsolatosak, a most következő két tipp viszont a megfelelő oktatásmenedzsment rendszer kiválasztásához és bevezetéséhez ad néhány ötletet.

• Mint a tartalomfejlesztő eszközök esetében, úgy a reretrendszer kiválasztásánál is nehéz dönteni, hiszen mind más-más funkciót, megjelenést kínál.
• Gondoljunk először a felhasználók igényeire: nem csak az IT-s szakemberek véleményét kérjük ki, hanem a későbbi felhasználóékét is - mielőtt kiválasztanánk az adott rendszert, kerítsünk sort arra, hogy azt a jövőbeni felhasználók is kipróbálhassák. Természetesen nem szükséges a nagy mélységű tesztelés, sokkal inkább a használhatósága és a logikus felépítése kerüljön előtérbe.
• Tisztázzuk az oktatási stratégiánkat: mind a vezetőséggel, mind az oktatással foglalkozó szakemberekkel beszéljük meg, hogy milyen szinten szeretnének áttérni az elektronikus tananyagok használatára. Ha évente 1-1 képzésről van szó, amelyet 100 főnek kell elvégeznie, egész más jellegű rendszereket kell megnéznünk, mintha évente 40-50 tananyagot szeretnénk 1000 felhasználónak.
• Konzultáljunk az IT osztállyal: sok lesz a felmerülő kérdés az informatikai támogatással kapcsolatban, hogy milyen adatbázis, szerver, stb. áll rendelkezésre, ezért a keresés során kérjük ki az ő véleményüket is.
• A jövőre nézve szükséges szem előtt tartani azt a tényt, mint minden más esetben az IT világában, az oktatásmenedzsment rendszerek esetében is gyakoriak a verzióváltások, új frissítések. Érdeklődjünk utána, hogy egy rendszer esetében milyen gyakran lehet frissítésekre számítani, milyen időközönként várható teljesen új verzió. Szintén szempont, hogy ezeket a frissítéseket milyen gyorsan tudjuk majd átvenni.
• Járjunk utána a képzési lehetőségeknek: az oktatásmenedzsment rendszereket forgalmazó és telepítő cégek általában képzéseket tartanak az újonnan bevezetett rendszerhez. Kérdezzünk rá, hogy ezek benne vannak-e az árban, milyen jellegű képzésekről van szó, hány órásak, esetleg naposak, milyen ismeretek szükségesek hozzá stb.
• Folyamatos támogatás megléte: akár van tapasztalatunk oktatásmenedzsment rendszer használatában, üzemeltetésében, akár nincs, nem árt ha van olyan szakember vagy támogatási szolgáltatást nyújtó cég, akit bármikor kereshetünk, ha problémáink merülnének fel.

A cikk eredetileg az e-learning blogon jelent meg.  E-learning szakértőink várják kérdéseit!

E-learning tippek 12.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire fontos szerepe van a tananyagokban az interaktív elemeknek a monotonitás megtörésére. Arról is volt már szó, hogy azért az interakció nem merül ki ide-oda kattintgatásban, egy-egy kérdés feltevése mellett.

Ebben a tippben további interaktív elemeket mutatunk be.

Álljunk meg néha: Az elméleti részek közé szúrjunk be elgondolkodtató kérdéseket. Pl.: Mit gondolsz, hogyan lehet javítani a…? Miért fordulhat elő, hogy…? Ezekhez az elgondolkodtató kérdésekhez csatolhatunk válaszlehetőségeket is, de képekkel is színesebbé tehetjük.

Érzelmek bevonása: Próbáljunk meg olyan történeteket, példákat beletenni a tananyagba, amelyeket korábban már átélhettek, megismerhettek tanulóink. Ezzel a módszerrel könnyebb lesz számukra a megértés is.

Feladatok: Minden elméleti részt kapcsoljunk össze feladatokkal, hagyjuk, hogy a tanulók maguk írhassák meg a projekttervet, ütemtervet, rakja a helyére a címkéket, stb.

Kapcsolatfelvétel lehetősége: Noha az e-learning a technika és az ember kapcsolatáról szól, a kurzusok mellé tegyünk chat, fórum lehetőségeket is, így a tanulók számára könnyebbé válik egymás elérhetősége. 

 A cikk eredetileg az e-learning blogon jelent meg.  E-learning szakértőink várják kérdéseit! 

E-learning tippek 11.

Egyre többször alkalmazzák nagy multinacionális cégek a "design thinking" módszert, azaz a design/kreatív gondolkodást. De mit takar ez pontosan és hogyan tudjuk felhasználni e-learning tananyag készítésekor? 

A gondolkodásmód célja a projektek során felmerülő problémák kreatív megoldása. A folyamatban elsőként konkrétan meghatározzuk a problémát, majd a megoldásra, több, kreatív megoldási módot keresünk. Nézzük meg, hogyan tudjuk átültetni a tananyagkészítés folyamatára ezt a fajta gondolkodásmódot!

• Meghatározás: Keressük meg a probléma legmélyebb okát, határozzuk meg, hogy mi okozza azt, miként jelentkezik, hol okoz gondot. Pl.: tanulók érdektelensége, miért érdektelenek, mihez vezet ez, stb.
• Kutatás: Keressük meg a probléma miértjét. Miért nem motiváltak a tanulók? Kérdezzük meg őket személyesen, hogy miért tartják unalmasnak a tananyagokat, milyen ötleteik vannak. Ez a lépés ne egy kérdőív formájában jelenjen meg, hanem személyesen keressük meg őket.
• Gondolatok: Munkacsoportunk tagjaival ötleteljünk. Osszuk meg a tapasztalatokat, hallgassuk meg egymás javaslatait. Gyűjtsük össze ezeket, írjuk fel sorba mindet, ne vessünk el egyet sem.
• Prototípus: Válasszunk ki újabb sémákat, majd próbáljuk ki, mennyire javít a tanulók hozzáállásán az újonnan kiadott anyag. Példafolyamatunkban ez megjelenhet mint új design, újfajta szövegfeldolgozás, új elemekkel tarkított tananyag.
• Választás: Visszajelzések alapján válasszuk ki a legjobb megoldást, de a többit se dobjuk kukába, ezek később is segítségünkre lehetnek.
• Alkalmazás: Használjuk az újonnan megszületett elemeket a tananyagban.
• Tanulás: Vizsgáljuk meg az eredményeket és a visszajelzéseket. Fogadjuk el a kritikákat, és ezeket átgondolva vegyük őket figyelembe a későbbiek során.

A cikk eredetileg az e-learning blogon jelent meg. E-learning szakértőink várják kérdéseit!